Csillogó ködfátyol öltöztet fákat
hófehér gyöngykabátba.
Szégyenlősen hull alá félénk hópehely.
Jég roppan az esti sétám súlya alatt,
mikor az öreg platánok alatt megyek el.
Rézrozsdás kandeláberek fénye fest
árnyékot a házak köré.
Fáradt madár ül a zúzmarás ágon.
A múlton mereng, talán ő is, miközben
én, a fagyos utcák sorát járom
Forró leheletem száll, mint halvány
ködfelhő, az ég felé.
Decemberi szél kutat kopott kabátom zsebében.
Néhány kacat csak, s a hideg kezem, mit ott talál,
melyet most rejtettem oda éppen.
Csillag-gyermekeit gyűjtögető hold
bújik elő a felhők mögül.
A toronyórán, versenyt futnak egymással a percek.
Utolsó napjait járja már az év, utolsó napjai ezek
fagyos Decembernek
Mohol, 2007 decembere